Ismeretszerzés, tanulás

Ez a kompetencia arra jó, hogy meg tanuljunk megfelelően tanulni és az ismereteket szerezni. Megfelelő tanulási módszerek nélkül, a megszerzett tudást hamar elfelejtjük. Szükség van arra, hogyha egy forrást vagy egy szöveget elolvasunk megértsük és kellő kritikával tudjuk kezelni.

1   

          1.  Döntse el a források és ismeretei segítségével, hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes! Karikázza be a helyes állítás sorszámát!

„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve [mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy [azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles […].” (Mária Terézia 1754. évi vámrendeletéből)

a)       1. Mária Terézia létrehozta a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.

2. Mária Terézia fenntartotta a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.

3. Mária Terézia eltörölte a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.

b)      1. A harmincadvám megfizetése alól a magyar nemesek rendi kiváltságaikra hivatkozva teljes körű mentességet kaptak.

2. A harmincadvám megfizetése alól a szabad királyi városok polgárai a városi kiváltságlevelekben foglaltaknak megfelelően mentességet kaptak.

3. A harmincadvám megfizetése alól egyik társadalmi réteg tagjai sem kaptak teljes körű mentességet.

c)       1.A vámtételeket úgy határozták meg, hogy a magyar mezőgazdasági termékeket elsősorban a birodalmon belül értékesítsék.

2. A vámtételek arra ösztönözték a magyarokat, hogy a mezőgazdasági termékeket a birodalmon kívül értékesítsék.

3. A vámrendelet következtében visszaesett a mezőgazdasági termelés Magyarországon.

d)      1. A vámrendelet elősegítette a magyar ipar fejlődését.

2. A vámrendelet következtében az örökös tartományokból kedvező feltételekkel lehetett iparcikkeket Magyarországra hozni.

3. A vámrendelet arra ösztönözte a kereskedőket, hogy a birodalmon kívülről hozzanak iparcikkeket Magyarországra.

2. A feladat a két világháború közti magyar külpolitikához kapcsolódik. Állapítsa meg a források és ismeretei alapján, hogyan folytatódnak a magyar külpolitika törekvéseire és mozgásterére vonatkozó állítások!

A) „Úgy tartom, hogy e politika a legjobban megfelel a magyar nemzet érzelmeinek és érdekeinek, és Bethlen gróf legnagyobb érdemének azt tartom, hogy helyes intuicióval ismerte fel a nemzet érdekeit akkor, amikor útja Rómába vezetett. Külföldi relációkban a legnagyobb fontosságot tulajdonítom az osztrák kérdésnek, amellyel Olaszországgal egyetértően a legintenzívebben kívánok foglalkozni.” (Gömbös Gyula, 1932)

B) „Számunkra a dunai kérdés pángermán megoldása ugyanolyan kevéssé elfogadható, mint a pánszláv megoldás. A Duna-medence a mi európai hátországunk. Ha lemondunk róla, akkor az Európa szélén lévő félsziget jelentéktelen szerepére kárhoztatjuk magunkat. Ezzel magyarázható nagy érdeklődésem minden iránt, ami Ausztriában és Magyarországon történik.” (Mussolini, 1933)

C) „Úgy vélem, Exellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a szorosabb bajtársi együttműködésnek. Ezt szolgálja levelem is, melyet abban a reményben intézek közvetlenül Exellenciádhoz, hogy mi, régi fajvédő bajtársak, akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és kölcsönösen támogatjuk egymást.” (Gömbös levele Hitlerhez, 1933)

D) „Én egy széken szeretek és kívánok ülni, ő kettőn.” (Dollfuss osztrák kancellár gúnyos megjegyzése Gömbösről, 1933)

a) Olaszország a Duna-medencét saját befolyási övezetének tekintette, (B forrás)

          1.) és a húszas évektől szorosan együttműködött a náci Németországgal.

          2.) és szemben állt Jugoszláviával.

          3.) és Ausztriával szemben területi követelésekkel lépett fel.

b) Gömbös külpolitikája (A és C forrás)

          1.) mintául szolgált Bethlen István számára.

          2.) gyökeres szakítást jelentett Bethlen irányvonalával.

          3.) egyszerre próbálta folytatni Bethlen politikáját és épített ki új kapcsolatot egy felemelkedő                   nagyhatalommal.

c) Gömbös Hitlerhez való közeledését (C forrás)

          1.) részben a közös antiszemita meggyőződéssel magyarázta.

          2.) kizárólag az motiválta, hogy a magyar ipar termékeinek piacot találjon.

          3.) Mussolini nyomásgyakorlásával lehet magyarázni.

d) Az osztrák-magyar diplomáciai viszonyt (D forrás)

          1.) az Osztrák-Magyar Monarchia helyreállításának közös törekvése jellemezte.

          2.) megterhelte Gömbös kapcsolatfelvétele Németországgal.

          3.) a közös ellenfél, Németország erősödése tette barátivá.