Ismeretszerzés, tanulás
Ez a kompetencia arra jó, hogy meg tanuljunk megfelelően
tanulni és az ismereteket szerezni. Megfelelő tanulási módszerek nélkül, a
megszerzett tudást hamar elfelejtjük. Szükség van arra, hogyha egy forrást vagy
egy szöveget elolvasunk megértsük és kellő kritikával tudjuk kezelni.
1
1. Döntse el a források és ismeretei segítségével,
hogy a Mária Terézia vámrendeletére vonatkozó állítások közül melyik a helyes!
Karikázza be a helyes állítás sorszámát!
„Minthogy annak a szabadságnak csorbítása
nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve
[mely szerint a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra a belső
vámhatáron nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű
is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy
[azokba] bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt
a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen
az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári
szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles […].” (Mária Terézia
1754. évi vámrendeletéből)
a)
1. Mária Terézia létrehozta a belső vámhatárt a
Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom többi tartománya közt.
2. Mária Terézia fenntartotta a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a
Habsburg Birodalom többi tartománya közt.
3. Mária Terézia eltörölte a belső vámhatárt a Magyar Királyság és a
Habsburg Birodalom többi tartománya közt.
b)
1. A harmincadvám megfizetése alól a magyar
nemesek rendi kiváltságaikra hivatkozva teljes körű mentességet kaptak.
2. A harmincadvám megfizetése alól a szabad királyi városok polgárai a
városi kiváltságlevelekben foglaltaknak megfelelően mentességet kaptak.
3. A harmincadvám megfizetése alól egyik társadalmi réteg tagjai sem
kaptak teljes körű mentességet.
c)
1.A vámtételeket úgy határozták meg, hogy a
magyar mezőgazdasági termékeket elsősorban a birodalmon belül értékesítsék.
2. A vámtételek arra ösztönözték a magyarokat, hogy a mezőgazdasági
termékeket a birodalmon kívül értékesítsék.
3. A vámrendelet következtében visszaesett a mezőgazdasági termelés
Magyarországon.
d)
1. A vámrendelet elősegítette a magyar ipar
fejlődését.
2. A vámrendelet következtében az örökös tartományokból kedvező
feltételekkel lehetett iparcikkeket Magyarországra hozni.
3.
A vámrendelet arra ösztönözte a kereskedőket, hogy a birodalmon kívülről
hozzanak iparcikkeket Magyarországra.
2. A feladat a két világháború közti magyar külpolitikához
kapcsolódik. Állapítsa meg a források és ismeretei alapján, hogyan folytatódnak
a magyar külpolitika törekvéseire és mozgásterére vonatkozó állítások!
A) „Úgy tartom, hogy e politika a legjobban megfelel a
magyar nemzet érzelmeinek és érdekeinek, és Bethlen gróf legnagyobb érdemének
azt tartom, hogy helyes intuicióval ismerte fel a nemzet érdekeit akkor, amikor
útja Rómába vezetett. Külföldi relációkban a legnagyobb fontosságot
tulajdonítom az osztrák kérdésnek, amellyel Olaszországgal egyetértően a
legintenzívebben kívánok foglalkozni.” (Gömbös Gyula, 1932)
B) „Számunkra a dunai kérdés pángermán megoldása ugyanolyan
kevéssé elfogadható, mint a pánszláv megoldás. A Duna-medence a mi európai
hátországunk. Ha lemondunk róla, akkor az Európa szélén lévő félsziget
jelentéktelen szerepére kárhoztatjuk magunkat. Ezzel magyarázható nagy
érdeklődésem minden iránt, ami Ausztriában és Magyarországon történik.”
(Mussolini, 1933)
C) „Úgy vélem, Exellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a
szorosabb bajtársi együttműködésnek. Ezt szolgálja levelem is, melyet abban a
reményben intézek közvetlenül Exellenciádhoz, hogy mi, régi fajvédő bajtársak,
akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és
kölcsönösen támogatjuk egymást.” (Gömbös levele Hitlerhez, 1933)
D) „Én egy széken szeretek és kívánok ülni, ő kettőn.”
(Dollfuss osztrák kancellár gúnyos megjegyzése Gömbösről, 1933)
a) Olaszország a Duna-medencét saját befolyási övezetének
tekintette, (B forrás)
1.) és a húszas évektől szorosan együttműködött a náci
Németországgal.
2.) és szemben állt Jugoszláviával.
3.) és Ausztriával szemben területi követelésekkel lépett
fel.
b) Gömbös külpolitikája (A és C forrás)
1.) mintául szolgált Bethlen István számára.
2.) gyökeres szakítást jelentett Bethlen irányvonalával.
3.) egyszerre próbálta folytatni Bethlen politikáját és
épített ki új kapcsolatot egy felemelkedő nagyhatalommal.
c) Gömbös Hitlerhez való közeledését (C forrás)
1.) részben a közös antiszemita meggyőződéssel magyarázta.
2.) kizárólag az motiválta, hogy a magyar ipar termékeinek
piacot találjon.
3.) Mussolini nyomásgyakorlásával lehet magyarázni.
d) Az osztrák-magyar diplomáciai viszonyt (D forrás)
1.) az Osztrák-Magyar Monarchia helyreállításának közös
törekvése jellemezte.
2.) megterhelte Gömbös kapcsolatfelvétele Németországgal.
3.) a közös ellenfél, Németország erősödése tette barátivá.
